B�n�gyi sz�pirodalom (k�lt�szet, dr�ma, reg�ny) az �kor �ta l�tezik. A detekt�vreg�ny mint saj�tos k�l�n m�faj 1841-ben vonult a sz�pirodalomba. Amerika legnagyobb, legklasszikusabb k�lt�je, Edgar Poe tal�lta ki �s val�s�totta meg a „Morgue utcai gyilkoss�g" c�m� kisreg�ny�ben. Ez �s minden ut�dja abban k�l�nb�zik minden m�s b�n�gyi t�rt�nett�l, hogy itt nem a b�n elk�vet�se a t�ma, hanem a k�rd�s: ki volt a tettes? A rejt�lyt egy kit�n� logik�j� ember gondolati �ton der�ti ki. Ebben a reg�nyt�pusban a hangs�ly a nyomoz�son van. Az olvas� egy�tt j�tszik a nyomoz�val - angolul: detekt�vvel -, aki lehet rendk�v�l okos rend�r, lehet filoz�fus, pszichol�gus, jog�sz, de mindig a megfigyel�s �s k�vetkeztet�s mestere.

Poe kis remekm�ve hamarosan k�vet�kre tal�lt, az �r�k �rt�k, kiad�k ig�nyelt�k, az olvas�k vil�gszerte v�s�rolt�k. Nemsok�ra m�r min�lunk is J�sika Mikl�s izgalmas b�n�gyi reg�nyt �rt „Egy k�temeletes h�z Pesten" c�men. A francia �mile Gaborieau pedig m�r kital�lt egy detekt�valakot, aki brav�rosan nyomozza ki logikai �ton a tettest. Volt teh�t m�r el�zm�nye a m�fajnak, amikor 1887-ben egy 28 �ves angol orvos, Arthur Conan Doyle egy „A Study in Scarlett" c�m� reg�ny�ben (magyar ford�t�s�nak c�me A dilett�ns detekt�v) megjelen�tette a brav�ros nyomoz�t, Sherlock Holmest. Az�ta is � az �sp�ld�ja, fel�l nem m�lhat� el�k�pe minden reg�nybeli detekt�vnek. Kalandjai, illetve nyomoz�tev�kenys�ge a gyan�s�that�k k�r�ben r�k�nyszer�ti az olvas�kat, hogy vele nyomozzanak, vele tal�lgassanak, vele haszn�lj�k az esz�ket, �s versengjenek, ki j�n el�bb r�, ki is a tettes. A detekt�vreg�ny teh�t egyszerre sz�pirodalom �s logikai j�t�k. Ez�rt is t�madt rossz h�re a k�nyes eszt�tika k�r�ben. Conan Doyle t�bb mint sz�z �v �ta v�ltozatlanul sikeres, nagy p�ld�nysz�mban fogy� m�veit�l kezdve a detekt�vreg�nyt p�rhuzamosan vallj�k a legjobb hozz��rt�k hol eszt�tikai �rt�k� sz�pirodalomnak, hol �zl�sront� sil�ny ponyv�nak. Babits Mih�ly a m�fajt a naiv eposzok modern v�ltozat�nak vallja, Conan Doyle-ban az �jkor Hom�rosz�t l�tja. Szerb Antal kult�rarombol�, nemcsak �zl�stelen, hanem egyben �zl�sront� f�rcm�nek �t�l minden b�n�gyi reg�nyt. K�zismert, hogy Jean Cocteau �s Aldous Huxley Conan Doyle-t m�r �let�ben klasszikusnak vallotta. G. B. Shaw-nak viszont az volt a v�lem�nye a nagy siker� szerz�r�l, hogy �gyes hat�svad�sz, de igen kit�n� �zletember, akinek minden ostobas�g��rt is sok p�nzt ad a m�g ostob�bb olvas�t�meg. �s voltak m�r olyan v�leked�k is, akik az eg�sz m�fajt nem irodalomnak, hanem j�t�knak mondott�k, egyesek a sakkhoz, m�sok a „barkochb�"-hoz hasonl�tott�k. - Persze mint minden m�fajban, a detekt�vt�rt�netben is sz�lethet remekm� �s sz�lethet sil�ny irom�ny. De aki valamelyest is �rt az irodalomhoz, �s nem befoly�solj�k szakmai el��t�letek, az nem tagadja, hogy Poe „Morgue utcai gyilkoss�g"-a, Conan Doyle „A s�t�n kuty�ja" c�m� reg�nye vagy a k�s�bbiek k�z�l Agatha Christie „T�z kicsi n�ger"-e irodalmi remekm�, �s a detekt�vkalandoknak legal�bbis egy r�sze akkor is irodalom, ha k�zben az olvas�nak is gondolkodnia kell, ki is a tettes. Ennek a m�fajnak pedig vitathatatlanul Conan Doyle a f� mestere.

Heged�s G�za                

http://www.literatura.hu/irok/real/doyle.htm