M�g gyakorl� orvos volt, amikor meg�rta „A dilett�ns detekt�v"-et. Ez 1887-ben jelent meg. A 28 �ves �r� ezzel egyszerre h�res �s n�pszer� lett. Az olvas�k�z�ns�g v�rta a k�vetkez� kalandokat, a kiad�k versengtek a Sherlock Holmes-reg�nyek�rt �s novell�k�rt. 1890-ben - 31 �ves kor�ban - v�gk�pp h�tat ford�tott a gy�gy�t� mesters�gnek, �s kifogyhatatlan k�pzelettel �rta a mindig izgalmakat kelt� b�n�gyi t�rt�neteket a mesterdetekt�v �jabb brav�rjaival. Hamarosan valamennyit .leford�tott�k a legk�l�nb�z�bb nyelvekre. A szerz� a legt�bbet kiadott kort�rs lett, p�ld�nysz�mai a Bibli��val vetekedtek. Sokan �l� embernek gondolt�k Sherlock Holmest. Ez a szeml�letesen megform�lt reg�nyalak er�nyeivel �s kifog�solhat� tulajdons�gaival nagyon is hihet� l�ny volt. Magas, rideg, l�tsz�lag sz�rakozott ember, aki egy feladat el�tt hirtelen l�zasan gondolkod�, p�ld�tlanul logikus l�nny� friss�lt. Szinte l�that� f�rfi volt: szenved�lyes pip�z�, egy kiss� morfinista, zene�rt� tud�s, sz�letett rejtv�nyfejt�, aki rejtv�nyk�nt fogja fel a b�neseteket. A b�n�s felismer�se jelenti sz�m�ra a megfejt�st. Ez�rt lettek nyomoz�si eredm�nyei rejtv�nyfeladatok, amelyeket m�v�szi �br�zol�ssal fejt ki az �r�. M�ghozz� �gy, hogy van egy j� bar�t, az �r�hajlam� Doktor Watson, aki az olvas�k sz�m�ra elmondja Doktor Holmes b�n�gyi eseteit �s a leleplez�sek logikai �tj�t. Ezt az orvosbar�tot Conan Doyle saj�t mag�r�l mint�zta, n�mileg saj�t par�di�j�t fogalmazta meg benne. M�g a rem�nybeli h�z is az az �p�let, ahol Londonban az �r� lakott. R�g�ta t�bla jelzi e h�znak a fal�n, hogy itt lakott a h�res �r�, �s m�g h�resebb reg�nyalakja. Az �narck�p hiteless�g�hez tartozik, hogy amikor a m�r vil�gh�res szerz� megn�s�lt, Watson doktort is megh�zas�totta.

Minthogy Conan Doyle k�zben sikeres t�rt�nelmi reg�nyeket is �rt, abba akarta hagyni a detekt�vt�rt�neteket. Egyik reg�ny�ben a h�res detekt�vet �letvesz�lybe k�ldte, ahol az elpusztult. M�gsem fejezhette be. Az olvas�k felh�borodtak, �s vel�k a kiad�k is. Ezek a k�nyvek pedig igen j�vedelmez�ek voltak. Az �r�nak nagy p�nzeket hozott vil�gh�res reg�nyfigur�ja.

Ily m�don a nemzetk�zi k�zakarat ism�t �letre keltette Sherlock Holmest. Megalkot�j�nak korl�tlan k�pzelete teh�t kider�tette, hogy t�ves h�rad�s volt a detekt�v hal�la, lehetett teh�t tov�bb k�z�lni az �jabb kalandokat.

De a szerz�t nyughatatlans�ga �jabb v�llalkoz�sra k�sztette. A sz�zadfordul�n az angol birodalom terjeszked� sz�nd�ka kirobbantotta a b�r h�bor�t. A d�l-afrikai holland parasztok telepes �llamait, Transvalt �s Oranjet - ahol gy�m�ntb�ny�kat fedeztek fel - az angolok maguknak k�vetelt�k �j �rt�kes gyarmatnak. A holland parasztok (paraszt hollandul: b�r) elsz�ntan v�dekeztek. �vekig tartott az a h�bor�, a vil�g j� r�sze egy�tt �rzett a b�rokkal, de a nagyhatalma cs�cs�ra jutott angolokat nem lehetett visszatartani. D�l-Afrika akkor egy id�re Anglia gyarmata lett. Az angol �r�k �s k�lt�k egy r�sze nagyon is lelkesedett az imperialista t�rekv�s�rt. Conan Doyle is. �nk�ntesk�nt jelentkezett katonaorvosnak, ott is t�lt�tt n�h�ny h�napot. K�zben el�bb �rt egy ki�ltv�nyt, hogy lelkes�tse az angolokat, majd meg�rta a h�bor� t�rt�net�t. Persze ezt is igen �rdekesen. Ez�rt a kir�ly lovagg� �t�tte. Ett�l kezdve S�r Arthur Conan Doyle. N�pszer�s�ge szakadatlan volt, azokon a t�jakon is, ahol egy�ltal�n nem lelkesedtek a b�r h�bor��rt. Sherlock Holmes fogalom lett, p�ldak�p minden detekt�vreg�ny-�r� sz�m�ra. - J�tt azonban a nagy szem�lyes megr�zk�dtat�s. Az els� vil�gh�bor� kezdet�n fia elesett. Ezt a nagy gy�szt csak �gy tudta elviselni, hogy belemenek�lt a spiritizmusba. Hinni akarta, hogy besz�lgetni tud halott fi�nak szellem�vel. �s ebb�l k�vetkez�leg ismeretterjeszt� k�nyveket �rt a szellemid�z�sr�l. Akik hittek benne, most m�r apostolk�nt is dics��tett�k. Akik nem hittek benne, izgalmas fantasztikus k�nyvekk�nt olvast�k. �gy �lt 1930-ig, 71 �ves kor�ig. Alighanem mindm�ig azok a legjobb, legirodalmibb detekt�vreg�nyek, amelyeket � �rt. Sherlock Holmes halhatatlan.

Al��r�sa: