Sherlock Holmes kalandjai a kmival
Botrny az egyetemen
Sherlock Holmes tudomnyos mdszerekkel dolgozik. A lap aljra rve az Olvas is feldertheti a "bûntnyt", de Sherlock Holmes megfejtse sem marad titokban.
A fordts Thomas G. Waddell s Thomas R. Rybolt rsa alapjn kszlt (Journal of Chemical Education, 1990. 67. k. 1006–1008. o.), a JCE engedlyvel. A Journal of Chemical Education lapjait a http://jchemed.chem.wisc.edu/ cmen rheti el.
Terepszemle a laborban
Egy hûvs tavaszi reggelen Mrs. Hudson az egyetem hres termszettudsnak s tanszkvezetõjnek, H. Douglas Fagin professzornak az rkezst jelentette be. A professzor alig helyezkedett el a szken, amikor Holmes elfordult az ablaktl s rnzett.
– rdeklõdssel hallgatom, milyen botrny tartja lzban a tanszkt, professzor r.
– Mr ide is elrt a hre?! – kiltott fel kezt sszecsapva Dr. Fagin. – Remltem, hogy ez a skandalum nem szivrog ki a hz falai kzl.
– Ettõl nem kell tartania. n az n megjelensbõl olvastam ki a hreket – legalbb olyan biztonsggal, mintha az jsgban jelentek volna meg.
– De hogyan?
– Nzzk csak a szpen manikûrztt kezt. Minden krme kifogstalan, kivve kettõt: ezeket tvig rgta, mg vreznek is. Az esemnyek egszen frissek lehetnek.
– De egy ilyen remek egyetemen, a sajt tanszkn? – vetettem kzbe.
– Egy msik tanszk gyei nem zaklatnk fel ennyire. Egy dikcsny vagy egy adjunktus tvozsa flizgatna ennyire valakit? Nem hinnm.
– Termszetesen igaza van – mondta a professzor. – Valban igen kellemetlen helyzetbe keveredtnk. Kt igen ismert s tekintlyes vegysznk kszkdik a tudomnyos csals vdjval.
– Ki vdolja õket? – vetette kzbe Holmes.
– Õk vdoljk egymst – vlaszolta Dr. Fagin, s rgni kezdte a harmadik krmt.
– Mirt ppen ma keresett fel minket, professzor r? – krdezte Holmes ledõ vadszszenvedllyel.
– Az egyetem jelentõs pnzsszeggel jr djat akar egyikknek adni. Mindketten jelentõs eredmnyeket rtek el a kmiban, de rendkvl kemny ellenfelek.
– Szeretnm tudni, mivel foglalkoznak s mi a munkamdszerk.
– Dr. Mayer Wells zsenilis tuds, de igen klns ember, s nehz vele dolgozni. A laboratriumban szrnyû rendetlensg van, a feljegyzsein vegyszer- s teafoltok ktelenkednek.
Nem llhattam meg, hogy ne vessek egy pillantst Holmes ksrletezõ asztalra. Holmes figyelmt nem kerlte el a pillantsom, s bosszsan nzett rm. Fagin professzor kzben folytatta.
– Wells a reakcimechanizmusok vizsglatval foglalkozik. A ketonok addcija tern igen fontos eredmnyei vannak. Annyira lelkesedik a mostani munkjrt, hogy llandan arrl beszl. Azt kell mondanom, ez mr bosszant, hiszen nemcsak õ foglalkozik fontos dolgokkal.
– s a rivlisa?
– Dr. Floyd Grounder ugyanolyan kivl, de szinte minden msban klnbzik Wellstõl. Figyelmes kollga s a dikjai is szeretik. Mindig lelkes hallgatk veszik krl. Nagyon rendszeretõ ember. A termszetes vegyletek szerkezetnek feldertsvel foglalkozik. Nagyszerû tanszki szeminriumain mindig tjkoztat bennnket a legutbbi eredmnyekrõl, de az utbbi nhny hnapban erre rthetõen nem maradt ideje.
– Mivel foglalkozik most?
– Tudja, Mr. Holmes, a tmjnkpri nagyon fontos nvny. Dr. Grounder egy olyan komponens azonostsn dolgozik, amelyik szmos betegsg gygytst forradalmasthatja. Ennek a ketonnak az azonostsa nemzetkzi hrû tudst avatna belõle. s ez a kt rendkvl tehetsges ember ki nem llhatja, sõt csalssal vdolja egymst!
– Dr. Fagin – vlaszolta Holmes a lehetõ legkedvesebben –, nagyon szvesen foglalkozom ezzel az rdekes kis esettel. De ne feledje, hogy itt kellemetlen dolgok kerlhetnek felsznre, s nem biztos, hogy a vgeredmnytõl megknnyebbl.
– Dehogynem, uram! Semmit sem kvnok jobban, mint az gy tisztzst.
– Rendben van! Akkor engedje meg, hogy minl elõbb megltogassuk a tanszket, amikor a kt r tvol van.
– Mr holnap is jhetnek, Mr. Holmes. Wells s Grounder a jvõ htig egy prizsi konferencin lesz.
– Remek – drzslgette a kezt elgedetten Holmes, mikzben j kliensnket kiksrte. Ksõbb, amikor jra megtmte a pipjt, megkrdeztem tõle:
– Holmes, gy gondolja, hogy egyetlen ltogatssal megoldhatja ezt az gyet?
– Az ilyen gyekben mindig kiderl a tettes. A tudomnyos csalst elõbb-utbb mindig felfedezik.
A kvetkezõ reggel knyelmes brkocsiban mentnk a Bonds Streeten t az egyetem fel. Holmes nem sokat beszlt az t sorn, de idõnknt fekete tollal rt valamit az inge mandzsettjra.
Amint megrkeztnk, Fagin professzor azonnal bevezetett bennnket Dr. Grounder laboratriumba. Vrakozsomnak megfelelõen a laboratrium tiszta s rendezett volt. Holmes gyorsan krlnzett, majd egyenesen Dr. Grounder rasztalhoz lpett, s belelapozott azokba a jegyzetekbe, amelyek az legjabb kutatsok eredmnyeit tartalmaztk.
A lapokat fekete tintval rtk tele egyenletesen, de csak a fzet jobb oldaln. A bal oldal resen maradt. A vaskos fzet hromnegyedt tltttk meg a kmiai adatok, amelyek az gvilgon semmit sem jelentettek a szmomra. Fel nem foghattam, hogy Holmes mit olvas ki belõlk. A vlln tpislantva csinos tartalomjegyzket lttam a fzet elejn, amelyben a ksrletek cmei s oldalszmai szerepeltek a teljes 200 oldalra.
Egy idõ mlva Holmes stlgatni kezdett a munkaasztal mellett, s vadszkutya mdjra vgigszagolta a tiszta, feliratozs nlkli, nyitott lombikokat.
Br akkor nem szltam neki, mindig is elkpesztett s bosszantott, hogy mennyire fittyet hny az vintzkedseknek. Az otthoni laboratriumban nem volt vegyi flke, s az egszsgtelen gzok nha elleptk a szobnkat. Fl is jegyeztem, hogy figyelmeztetnem kell: ne szagoljon bele ismeretlen vegyszerekbe.
– Dr. Wells laboratriuma az elõtrbõl nylik – mondta kliensnk Holmes-t megelõzve. A laboratriumba lpve Fagin professzor zavarba jtt a rendetlensg lttn. Holmes most is azonnal az rasztalhoz ment. Wells jegyzetei tele voltak foltokkal, nhol meg is gtek. Nhny kplet t volt hzva. A sorokat vagy ceruzval, vagy vrs tintval rtk. Holmes vgigstlt a laborasztal mentn. Az asztalon egyms mellett sorakoztak a gondosan felcmkzett, bedugaszolt lombikok. A cmkken gyakran folt ktelenkedett. Holmes visszatrt Wells jegyzeteihez, s nhny percig a lapokat vizsglgatta, majd becsapta a fzet fedelt, s megszlalt.
– Megvan a csal, professzor r. Nhny napon bell elkldm a szmlt.