Sherlock Holmes kalandjai a k�mi�val
�rulkod� k�pletek

Sherlock Holmes a k�mi�t h�vja seg�ts�g�l a "bûnt�nyek" felder�t�s�hez. A lap alj�ra �rve m�r megoldhatjuk a feladv�nyt, de Sherlock Holmes megfejt�se sem marad titokban.

A ford�t�s Thomas G. Waddell �s Thomas R. Rybolt �r�sa alapj�n k�sz�lt (Journal of Chemical Education, 1996. 73. k. 1157–1159. o.),  a JCE enged�ly�vel. A Journal of Chemical Education lapjait a http://jchemed.chem.wisc.edu/ c�men �rheti el.

---

Vizsga a Baker Streeten

Londonban az õsz lett a kedvenc �vszakom. Az egyik d�lut�n a Vauxhall Bridge Roadon mentem haza egy betegemtõl. Ragyog� k�k �g alatt, aranyl� levelek k�z�tt s�t�ltam el a Baker Street 221B-ig. Eszembe sem jutott, hogy gyilkoss�gr�l elm�lkedjem. Amint j��zû besz�lget�sre k�sz�lõdve bel�ptem a lak�sba, Holmes hangj�t hallottam meg, s a sz�kemben Lestrade fel�gyelõ �lt. Holmes egy pap�rtekercset tartott a kez�ben, �s azzal �t�gette a sz�ket besz�d k�zben.

– C. Loring Jackson a Harvardon v�gzett, fel�gyelõ. Bunsenn�l is tanult Heidelbergben �s Hofmann-n�l Berlinben. Olvastam, hogy fontos vizsg�latokat v�gzett a szubsztitu�lt arom�s halog�nvegy�letekkel, amelyekben a halog�nek k�nnyen helyettes�thetõk negat�v t�lt�sû ionokkal.

– Nem hinn�m, hogy ez az inform�ci� sokat seg�tene a jelenlegi helyzetben, Mr. Holmes.

– Tal�n nem, fel�gyelõ. – v�laszolt Holmes. – De itt a j�n a j� Watson... �lj�n ide k�z�nk, a tûzh�z, Watson. Ugye, nem b�nja, hogy Lestrade bitorolja egy kicsit a sz�k�t?

– Nem – v�laszoltam hûv�sen.

– Watson – fordult hozz�m Holmes –, Dr. Floyd Groundert meggyilkolt�k.

– Groundert? A k�miaprfesszort? Kinek �ll �tj�ban egy k�miaprofesszor?

Ahogy elsõ meglepet�sembõl magamhoz t�rtem, felid�ztem magamban, mit is tudok Grounderrõl. N�h�ny �vvel ezelõtt õ volt a tettes az egyetemi botr�nyban, amelyben Holmest�l k�rtek tan�csot.

Lestarde – k�rte Holmes –, elmondan� m�g egyszer Watson kedv��rt, hogy mi t�rt�nt? �n is jobban �t tudom �gy tekinteni a �gyet.

– �r�mmel, Mr. Holmes. Groundert lesz�rt�k, h�tulr�l a nyak�n, mik�zben az �r�asztalan�l �lt az egyetemen, h�ttal az ajt� fel�. Az ajt�t �ltal�ban csukva tartott�k, de nem z�rt�k kulcsra. Tal�n egy koll�ga lehetett a m�ltkori eset kapcs�n, b�r az m�r �vekkel ezelõtt t�rt�nt.

Ezenk�v�l sz�mos hallgat� tan�s�tja, hogy az utols� dolgozatn�l egy hallgat�t nyilv�nosan pusk�z�ssal v�dolt, mert az egy m�sik dolgozatba lesett bele. Azzal fenyegetõz�tt, hogy jelenteni fogja az esetet, �s k�rni fogja a hallgat� elt�vol�t�s�t az egyetemrõl. Grounder professzor azonban semmilyen jelent�st nem tett a t�rt�ntekig.

�s m�g egy dolog, Mr. Holmes. Dr. Grounder laborat�rium�t, amely a dolgoz�szoba mellett van, alaposan feld�lt�k. Sok k�sz�l�ket �sszet�rtek �s az �rt�kes term�szetes vegy�leteket, amelyekkel k�s�rletezett, a falra kent�k.

– Hogy h�vj�k azt a hallgat�t, akit Dr. Grounder pusk�z�ssal v�dolt? – k�rdeztem.

– Nem tudjuk, Dr. Grounder nem mondta meg a nev�t.

– Ha szerencs�nk van, k�nnyen kiszûrhetj�k a pusk�z�t, Lestrade – �l�nk�lt fel Holmes.

– Hogyan, Mr. Holmes?

Holmes sz�tteregette a pap�rokat a t�rd�n:

– Watson, itt vannak n�lunk a dolgozatok. A fel�gyelõ mag�val hozta õket. Sokat seg�thetnek nek�nk.

– Nem tudom, uram. Huszon�t hallgat� vizsg�zott, �s ugyanennyi dolgozat van. Teh�t huszon�t gyan�s�tottal �llunk szemben. Ez m�g �nnek sem kis feladat, Mr. Holmes!

– Megl�tjuk, fel�gyelõ. Watsonnal mindenesetre hozz�l�tunk. Rem�lem, egy-k�t napon bel�l felh�vhatom mag�t.

Lestrade mogorv�n t�vozott.

– N�zz�k, Watson, a k�rd�seket – mondta Holmes, �s �tny�jtotta a legfelsõ pap�rt, amelyen egyetlen k�rd�s �llt:

�rjon fel egy olyan egyenletet, amely a C. L. Jackson �ltal tanulm�nyozott arom�s szubsztit�ci�s reakci�kra mutat p�ld�t.

– C. L. Jackson? Ez a n�v ismerõs nekem, Holmes.

– R�la besz�ltem, amikor maga bel�pett. �ppen akkor futottam �t a dolgozatokat, �s Lestrade megk�rdezte, ki ez az ember. Tal�lkoztam is vele a kontinensen n�h�ny �vvel ezelõtt �s seg�thettem neki egy �gyben... m�g a maga ideje elõtt, Watson.

Holmes ezut�n pip�ra gy�jtott, �s a dolgozatok tanulm�nyoz�s�ba fogott. Addig �n a Times-t olvastam, s tudtam, hogy minden, ami a dolgozatokb�l kiolvashat�, biztosan napvil�gra ker�l.

– N�zze csak, Watson! – ter�tett ki k�t lapot Holmes az asztalra. (Az �n�k kedv��rt idem�solom õket.)
 
 

Egy sz�t se �rtettem az eg�szbõl. Holmes Mrs. Hudson�rt csengetett. Amikor h�zvezetõnõnk meg�rkezett, Holmes s�gott valamit a f�l�be. Szeme m�r a felfedez�s �r�m�tõl csilllogott.

– Mrs. Hudson sz�l az utc�n a mi Wiggins nevû csavarg�nknak, ker�tse elõ Effie Gaboriau-t �s John Mincinget. Az egyetemen megtal�lja õket, �s holnap 9-kor itt fogunk vel�k besz�lgetni.

Kor�n megvacsor�ztunk. Holmes a laborat�rium�ban matatott, �n egy hossz�, nyomaszt� orosz reg�nyt olvastam.

M�snap reggel, a megbesz�lt idõben Mrs. Hudson kopogott az ajt�nkon, �s bejelentette a k�t egyetmist�t. Effie Gaboriau szedett-vedett ruh�t viselt, furcsa, de k�ts�gtelen�l olcs� parf�m�t haszn�lt. Alacsony n�v�sû, fekete haj�, t�mpe ujj� l�ny volt. Holmes – szokatlan m�don – meghajolt �s kezet cs�kolt. John Mincing eleg�nsan �s divatosan �lt�z�tt, s magabiztosan mutatkozott be.

– Nem tudjuk, mi�rt h�vatott ide, Mr. Holmes. Felvil�gos�tana benn�nket?

– Nincs erre idõm – tette hozz� Miss Gaboriau inger�lten. – A tanul�s minden idõmet lefoglalja. Mi�rt h�vatott?

Holmes a lehetõ legudvariasabban v�laszolt.

– Higgye el nekem, Miss Gaboriau, hogy nagyon fontos �gyben k�rettem �n�ket ide. K�sz�nj�k az egy�ttmûk�d�s�ket, �s biztos�thatom, hogy nem �l�nk vissza a t�relm�kkel. Csak egyetlen k�rd�st tenn�k fel �n�knek.

– Rajta, Mr. Holmes – v�lasztolta Mincing.

– Miss Gaboriau, mi a n�trium vegyjele?

– Tess�k?! Az�rt h�vatott ide, hogy k�miai k�rd�seket tegyen nekem f�l?

– V�laszoljon, k�rem.

– N... a – betûzte a vegyjelet Effie.

Holmes Mincinghez fordult:

– Mr. Mincing, mit nevez�nk szubsztit�ci�nak?

– Nem tudom pontosan, Mr. Holmes, de �gy gondolom, ilyenkor valamilyen negat�v t�lt�sû egys�g helyettes�ti a kl�rt egy sz�natomon.

Holmes azonnal fel�llt.

– K�sz�n�m, hogy idef�radtak. Rem�lem, sok siker koron�zza egyetemi p�lyafut�sukat.

A fiatalok elk�pedve hagyt�k el otthonunkat. Becsuktam m�g�tt�k az ajt�t, majd Holmeshoz fordultam.

– Megõr�lt, Holmes? Azt hittem, komoly �gyben folytat vizsg�latot.

– Lestrade �r�lni fog az eredm�nynek. Tal�n m�g elõ is l�ptetik.
 

�n is f�nyt der�thet a rejt�lyre

Holmes �s Lestrade helyesen t�telezi fel, hogy a pusk�z� �s a gyilkos ugyanaz a szem�ly.  A rejt�ly felder�t�s�ben seg�thet az egyetemi botr�ny t�rt�nete is.

1. Mi h�vta fel Sherlock Holmes figyelm�t a k�t dolgozatra?
2. Mire j�tt r� Holmes a v�lasztok vizsg�lata alapj�n?
3. Ki pusk�zott �s ki �lte meg Grounder professzort?

A k�vetkezõ lapon ellenõrizheti a megold�s�t.

http://www.kfki.hu/chemonet/ http://www.chemonet.hu/