Sherlock Holmes kalandjai a k�mi�val
Henry Armitage kuty�ja

Sherlock Holmes ism�t k�miai elemz�st v�gez. A lap alj�ra �rve az Olvas� is felder�theti a bûnt�nyt, de Sherlock Holmes megfejt�se sem marad titokban.

A ford�t�s Thomas G. Waddell �s Thomas R. Rybolt �r�sa alapj�n k�sz�lt (Journal of Chemical Education, 1994., 71. k., 12. sz., 1049–1051. o.),  a JCE enged�ly�vel. A Journal of Chemical Education lapjait a http://jchemed.chem.wisc.edu/ c�men �rheti el.

---

M�rgez�s az Edmonton Streeten

Ez az eset val�j�ban nem "kaland", ink�bb a szeretetlens�g miatti szenved�s t�rt�nete. Egy gy�ny�rû, hûv�s �prilisi napra ism�t a kegyetlens�g nyomta r� a b�lyeg�t. Reggeli k�rutamon az egyik idõs betegemhez, Henry Armitage-hoz is ben�ztem. Ez a nyugd�jas londoni rendõr egyed�l �lt, �s r�gen �rezte mag�t olyan mag�nyosnak, mint most, amikor felfedezte, hogy a kuty�j�t megm�rgezt�k. Nagyon a sz�vemen viseltem a betegem sors�t, s a brut�lis m�rgez�s h�r�vel azonnal Sherlock Holmeshoz siettem.

– Mi az,Watson? – n�zett fel r�m Holmes az asztal�n kiteregetett poros k�ziratb�l. – Mitõl van annyira k�ts�gbe esve ezen a sz�p napon?

Bosszantott a k�nnyeds�ge.

– Itt az alkalom, hogy kiakn�zza a kombin�ci�s k�pess�g�t – feleltem m�rgesen. – Nem veszi �szre, hogy vill�mokat sz�r a szemem? Nem l�tja, hogy remeg a kezem a s�tap�lc�n?  Holmes, meg kell k�rnem... – nem tudtam befejezni. Holmes felkelt a sz�k�bõl.

– Bocs�sson meg, bar�tom. Mes�lje el, mi t�rt�nt.

– Bûnt�ny, Holmes. Sz�ks�gem van a seg�ts�g�re.

– �llok rendelkez�s�re, bar�tom. Mint mindig.

– Egy idõs betegemrõl van sz�, Henry Armitage-r�l. Megm�rgezt�k a kuty�j�t. F�lh�bor�t ez a kegyetlens�g!

– A t�nyeket, Watson – Holmes �that� pillant�s�t nem zavart�k meg az �rzelmeim.

– Mr. Armitage-t nem kedvelik t�lzottan a szomsz�dai. De egyed�l van. A feles�ge m�r �vekkel ezelõtt meghalt. Tudom, hogy t�relmetlen �s folyton veszekszik. Elzavarja a gyerekeket, ha a l�pcsõj�n j�tszanak. Egyszer kih�vta a rendõrs�get, amikor az alagsori lak�s b�rlõje vend�get fogadott. Panaszt emel a kiad�n�l, ha az �js�gos fi� t�l messze teszi le az ajtaj�t�l a Timest.

– Mikor tal�lt�k meg kuty�t?

– Egy �r�ja, Holmes. Az a szeg�ny ember most is a tetem mellett gubbaszt.

– Visszamenj�nk hozz�, Watson? Am�g maga besz�lget vele, �n k�r�ln�zek egy kicsit.

Taxival robogtunk az Edmonton Streetre. Mielõtt kisz�lltunk volna, Holmes megk�rte a sofõrt, hogy v�rjon meg benn�nket, �s tetemes borraval�t adott neki. Mr. Armitage ajtaja f�lig nyitva volt. Beki�ltottam, de nem �rkezett v�lasz. Holmes gyorsan bel�pett. Az idõs ember a kuty�ja mellett t�rdelt a szoba m�ly�n.

– Mr. Armitage, ez itt Sherlock Holmes. Az�rt j�tt�nk, hogy seg�ts�nk.

– Holmes? – n�zett fel. – K�sz�n�m, hogy elj�tt. Azt hiszem... – De Holmes nem figyelt oda. Felkapta a kutya t�lj�t, �s csaknem kutya m�dra kezdte szagl�szni az utols� t�pl�l�k maradv�nyait.

– Mr. Armitage – mondta kedvesen. – Elmondan�, melyik szomsz�dja haragudhat �nre?

– Tudtam – szipogott az �reg. – Megm�rgezt�k, ugye? Az egyik szomsz�d. Nem vagyok meglepve.

– Biztos, hogy a kuty�t megm�rgezt�k, uram. Meg tudn� mondani, kivel volt mostan�ban n�zetelt�r�se?

– Hogyne. Azzal az �tkozott futballist�val, aki lent lakik. Legl�bb egyszer egy h�ten k�sõ estig itt sz�rakozik a csirkefog� bar�taival. Az emberek nincsenek m�sokra tekintettel. Az �js�gos fi� k�ptelen odatenni az �js�got, ahova k�rem. Az �tkozottak! A szemk�zti ruhatiszt�t� tulajdonosa mindig �j m�dszereket pr�b�l ki. A kamasz fia, aki kimaradt az iskol�b�l, minden d�lut�n az �n l�pcsõm�n k�rty�zik. Gonosz egy gyerek! – M�g a fi� gondolata is r�m�lettel t�lt�tte el Mr. Armitage-t.

– Nem k�nnyû m�sokkal egy�tt �lni, de t�relmesnek kell lennie – pr�b�ltam nyugtatni.

– �s az a tan�r a h�zt�mb v�g�n, Dr. Watson, az a zenetan�r. �jjel-nappal zeng az utca a k�rtj�tõl. �n mondom mag�nak, �jjel-nappal.

Holmes hirtelen k�zbev�gott.

– Adja ide a kab�tj�t, Watson.

– Az �j kab�tomat? Mi�rt?

– Bele kell tekern�nk Mr. Armitage kuty�j�t. Magunkkal vissz�k – mondta t�rgyilagosan.

– Micsoda?! – ki�ltottam fel. – Holmes, ez m�r t�bb a sokn�l! Most vettem a kab�tomat. Nem kutyatakar�nak val�. – De hi�ba tiltakoztam, Holmes gyorsan leh�zta a kab�tot a v�llamr�l �s belecsomagolta a kutya tetem�t.

– Vigy�zni fogunk szeg�ny bar�tj�ra, Mr. Armitage. Nem tudom, enyh�ti-e a f�jdalm�t, de a tettest hamarosan jelentj�k a Scotland Yardnak.

– Tudja, ki k�vette el, Holmes? – k�rdeztem.

– Gondolom, bar�tom, de m�g be kell bizony�tanom. Azt hiszem, nyomon vagyok.

Holmes felvette a csomagot a f�ldrõl, �s �gy szor�totta mag�hoz, mintha csecsemõt tartana a kez�ben. Vissza�lt�nk a taxiba. �ssze-vissza kergett�k egym�st a gondolatok a fejemben. Holmesra n�ztem. Egy sz�t sem sz�lt, csak visszamosolygott r�m.

Egy �ra m�lva a sz�kemben �ltem a Baker Street 221B-ben. Holmes a laborat�riumnak berendezett sarokban dolgozott. Hallottam a dudor�sz�s�t. Nem akartam megn�zni, mit csin�l Henry Armitage kuty�j�val.

Lassan m�lt az idõ. Nem tudom, meddig �ltem a sz�kemben. K�ptelen voltam olvasni. A dumdum goly�k nyom�t b�multam a kandall� f�l�tt. Holmes sz�lt hozz�m hirtelen.

– J�jj�n ide, Watson. Sz�ks�gem van mag�ra. – Annyira meg�r�ltem az ismerõs szavaknak, hogy felugrottam a sz�kembõl, �s az els�t�t�tett laborat�riumba szaladtam.

– Tartsa ezt a lombikot, Warson. V�zgõz-desztill�ci�t v�gzek.

– Mit desztill�l, Holmes?

– Be akar sz�molni az olvas�inak? Ha igen, megs�gom mag�nak, honnan val� ez a folyad�k – Holmes hozz�m hajolt �s csendesen folytatta. – Ez a kutya vizelete. Nem mondan�m, hogy t�rsas�gi t�ma, de a kriminalisztik�ban fontos szerepet j�tszik. A maga foly�irata biztosan nem emel kifog�st ellene.

Amikor az elsõ n�h�ny milliliter megjelent a lombikban, Holmes el�gedetten d�zs�lte a kez�t.

– Ennyi el�g lesz. Tartsa a f�ny fel�, �s mondja el, mit l�t.

– Odan�zzen, Holmes! A vizes desztill�tum alj�n k�l�n�ll� cseppek vannak. Ez a folyad�k sûrûbb a v�zn�l �s nem keveredik vele.

– Pontosan, Watson! – Holmes egy hossz� pipett�val felsz�vott n�h�ny sûrû cseppet, �s egy k�mcsõbe �r�tette a pipetta tartalm�t.

– Szagoljon csak bele, Watson! Milyen az illata?

– Nem �rdekel, Holmes. Ez a folyad�k...

– Dr�ga bar�tom, hova lett a tudom�nyos k�v�ncsis�ga? Ez m�r nem a kutya vizelete. – Kivette a kezembõl a k�mcs�vet, beleszagolt, majd egy cseppet �nt�tt az ujj�ra �s megk�stolta!

– �des, kellemetlen �z �s illat. Nagyon erõs �s �mely�tõen �des. Soha ne k�stolja meg a vegyszereket! Ez az anyag roppant vesz�lyes. Az olvas�inak nem szabad k�vetni�k a p�ld�mat. Vannak rossz szok�saim. Most  egy kis anilint �s k�lium-hidroxidot �nt�nk a folyad�khoz. Ez nem vesz�lyes, Watson, de ha nem t�vedek, megint nagyon kellemetlen!

A vegyszerek hat�s�ra �that�, undor�t� szag t�lt�tte be a szob�t. Az orromra szor�tottam a zsebkendõmet �s az ajt� fel� h�tr�ltam.

Holmest szemmel l�that�an eg�sz �let�ben hidegen hagyt�k a trag�di�k. Mik�zben a k�nnyfakaszt� g�zzal k�szk�dtem, egy egyenletet firkantott egy szelet pap�rra, �s fel�m ny�jtotta.

– Ha ki tudja eg�sz�teni az egyenletet, Watson, megoldhatja a rejt�lyt.

K�nnyeimet t�r�lgetve, k�h�gve igyezkeztem kibetûzni az �r�s�t:

C₆H₅–NH₂ + 3KOH + ........ + —> C₆H₅–NC + 3KCl + 3H₂O

Holmes �sszekulcsolta a kez�t a h�ta m�g�tt, �s elõre-h�tra himb�lta mag�t.

– Egy r�sz anilin, h�rom r�sz k�lium-hidroxid �s egy r�sz ismeretlen m�reg reakci�ja egy r�sz fenil-izocianidot, h�rom r�sz k�lium-kloridot �s h�rom r�sz vizet ad. A hi�nyz� reagens meghat�rozhat� az egyenletbõl, ha az �sszes atommal elsz�molunk. A fenil-izocianid k�h�gtette meg, Watson. Ez pedig abb�l a vegy�letbõl keletkezett, amelyikkel a kuty�t is megm�rgezt�k.

– Hogy tal�lta ki?

– Ismeri a m�dszereimet, Watson. Alkalmazza õket. Minden inform�ci� a birtok�ban van.
 

Most m�r �n is kider�theti a tettest

Mit gondol,

– milyen vegyszerrel m�rgezt�k meg Mr. Armitage kuty�j�t?
– milyen fizikai tulajdons�gok alapj�n gyanakodott Holmes a vegy�letre?
– ki  m�rgezte meg a kuty�t?

A k�vetkezõ lapon Holmes minden k�rd�sre v�laszol.

http://www.kfki.hu/chemonet/ http://www.ch.bme.hu/chemonet/